Üdv!
1. a harc
A nap már jó egy órája lenyugodott, a városra leszállt a sötét. A rendes lakosok nagy többsége is már aluszik - de van akiket ébren tart a munka és a kötelesség. Így van ezzel a korcsmáros/fogadós is - a három asztal közül a leghátsónál féltucat zsoldos vedel, és ölelgeti a felszolgálót. A korcsmárost nem nagyon érdekli a dolog - volt itt már ilyen máskor is. Aztán az egyik zsoldos feláll, és kissé bizonytalan léptekkel a helyiség hátsó udvarra vezető kijárata felé indul - már tudja, hogy arra van a pottyantós "úri" budi.
Az udvaron is homály tanyázik, de a csillagoknak besegít az istálló ajtaján kiszűrődő fény is... és amúgy se bonyolult odatalálni. Mármint az udvaron levő fedett, több ülőlyukas "mellékhelyiség"-hez... ami hátul várja a látogatókat. A városvezetés ugyanis kényes a köztisztaságra, különösen itt a főtér mellett....
Né már mi van ott! - a zsoldos mozgást észlel a mellékhelyiség fala mellett. Jobban megnézi - rongyos, ápolatla figura ül ott, hátát a falnak vetve - hogy önerőből felálljon, az ma már aligha jön neki össze. A zsoldos gúnyosan vállat von magában -
Csak egy részeg... - és belép az ajtón. Odalép az erre a célra szolgáló nyíláshoz ( a pöcegödröt fedő deszkákon levő lukhoz, megoldja a nadrágját, és előkotorja a lompost hogy megszabaduljon a bent elfogyasztott italneműk feszítésétől. Miközben bő sugárban csurgat, háta mögött megnyikordul a bejárati ajtó. Odapillant - a már látott figura próbál bejutni az ajtón, gurgulázó zajok kíséretében és a fal segítségével egy másik "pottyantós" deszka felé tántorog. A zsoldos lélekben vállat von:
Minek iszik aki nem bírja?! - csak nem fogja leokádni... kirázza a lompost és készül eltenni.
Valami mozdul a háta megett - nem nagyon figyel oda, és mire észbe kapna már késő: a csillagos ég szakad le rá... meg a felismerés
Ez nem egy részeg! - magatehetetlenül csuklik össze a halántékára mért ütéstől. Az ólmosbot nagyot üt, de ez most még nem fáj a zsoldosnak. Kicsivel később meg már semmi se.
A zsoldos eszméletlen testét szakavatott kezek tapogatják végig: egy tőr és némi készpénz új gazdához kerül, meg a zsoldos öve is.( A rajta levő címeres csat miatt.) Aztán "a részeg" (most hogy kihúzza magát és nem görnyedten lapít a fal mellékén látni, hogy a zsoldoshoz hasonlóan termetes férfi) felemeli áldozata magatehetetlen testét, és fejjel előre bepaszírozza az egyik "pottyantós" wc lukán... Aztán erőből tartja egy darabig a zsoldos lábait, miközben annak teste és ami a legfontosabb: feje, orra és szája odalent feredőznek a hadd ne részletezzem micsodában.
Aztán a rángás abbamarad. A támadó úgy fél percig még tartja a lábakat, aztán elengedi - hadd csússzon bele az is a lenti vizelettel vegyes ürülékbe.
2.
Szociális találkozás
A városbíró házát mintegy megszálló Montagos-zsoldosok parancsnoka biztos ami biztos alapon nem habozott fegyveres őrt állítani a kapuba. Emberei több mint fele távol - hogy pontosak legyünk, a város ivóit és pénzért kapható egyéb örömeit látogatják épp. Nos, valamire el kell költeniük a zsoldjukat... mégpedig dupla zsoldot, mert ezúttal veszélyes küldetés vár rájuk: Sinderos úr és kísérete a város fele tart.. és nem kéne hogy megérkezzenek. És bár ez a kíséret a legutóbbi hírek mindössze tíz fős ha lehet... de eddig már több olyan támadást/találkozást is túléltek amit nem kellett volna, szóval biztos ami biztos, a Montagos családfő harminc lovast küldött .. hogy méltóan fogadják őket. (Amit a tervek szerint legfeljebb Sinderos úr élhet túl - ő is max. rabláncon. )
És bár csak holnaputánra várják őket ( akkor lesz Sinderos úrnak a birtokpörben jelenése a Király bíróságán) de a "fogadóbizottság" már megérkezett...
A kapuba állított katona összes töke tele van a világgal, meg a strázsamester szenyaságával. Nem is volt rozsdás az a kard... alig egy foltocska volt rajta, csak egy pötty az egész ... na jó három - és ezért most itt állhat egész este, sőt valszeg egészen hajnalig. Míg a társai isznak és nőket ölelgetnek. Hogy a fene enné meg...
Ekkor vette észre a közeledőt. A figura görnyedtnek és enyhén értelmi fogyatékosnak tűnt - és valamiféle tömlőket cipelt a nyakában. És simán be akart menni mellette. Hogy micsoda?! Az őr megragadta a fickó grabancát
- Hát te meg hova mégy?!
- A naccságos városbíró úr rendelése, a katona uraknak, borostömlők a legjobb pincéből... a gazdám mostan szalajtott velük... Az őr elveszi az egyik tömlőt, kinyitja, megszagolja, sőt "a biztonság kedvéért" bele is kóstol ... jó alaposan meghúzza. Csakugyan bor, mégpedig nem is rossz! (Az őr szívesen inna még, de nem mer... reméli, hogy a bírónak nem tűnik fel a kóstoló okozta kis hiány. )
- Na eriggy....
A fickó beviszi az italostömlőket, és úgy öt perc múlva távozik is. (Ezúttal a tömlők már nincsenek nála.)
***
... Másnap reggelre a harminc fős lovascsapat huszonöt fősre apadt. Négyen meghaltak - az ötödik pedig eltűnt. Hogy ez az ötödik kém volt-e vagy áruló nem tudni - ami tény, hogy az egyik halott gyomrába szúrva ennek az ötödik zsoldosnak a tőrét találták meg... a csapatból többen is felismerték a fegyvert.
Ami még nagyobb baj, és ez csak másnap délre derül ki: a lovasszakaszt közben gyalogosította is valaki: a városbíró házának udvarán őrzött lovak takarmányába valaki (gyaníthatóan az eltűnt zsoldos, még mielőtt megszökött volna) beléndeket kevert... a lovak felfúvódtak, nincsenek maguknál.. több közülük a halálán van, de meglovagolni egyiket se lehet... lóhoz értő emberek szerint még napokig ez lesz.
***
OK, ezt most az NJK-k szemszögéből mondtam el/mutattam be.
Játékban valahogy így nézett ki.
- Körülnézek... ha nem látok senkit bemászok a fogadó udvarára. Kell rá dobnom?
( Max két méteres léckerítés találkozik a minimum negyedik szintű fejvasásszal... pontosabban egy olyan figurával, ha már DND3-ban gondolkodunk, aki a "vándor" kasztban az embert választotta választott ellenfeléül és akinek csavargóként számos hasznos jártassága és képesség, álcázás-álruha-színészkedés, lopózkodás, orvtámadás... meg a "szokásos" mászás, esés, ugrás, zárnyitás stb. "csomag". )
A karakter ismeretében a válaszom az volt, hogy nem, nem kell dobnia, megkapaszkodik a kerítés tetejében és átlendül rajta. ( Ekkor már a karakter tudta, hogy az udvaron van a budi és hogy nincs kutya. )
Ezután asszem az jött, hogy a karakter el akart bújni, én meg mondtam, hogy jó, jó, sötét van, és az épület mögött tuti nem fogja senki se keresni... de nem lenne egyszerűbb ha részegnek mutatná magát aki épp a budiban rókázik?
... Na ezután jött ki pisálni szegény jobb sorsra érdemes NJK-m.
- Bemegyek, részegen tántorgok, gurgulázok ...
- Hátranéz, aztán nem törődik veled.
- Leütöm.
- Dobj. ( Orvtámadás hátulról gyanútlan ellenfélre. Mondjuk spec. célpontra, fejre bejelentett támadás... de még így is bőven megvolt a támadó dobás. Sebzés... na az sok volt. Ugye fejre, sikeres orvtámadás... Ok, szerintem elájult az NJK zsoldos. )
- Kizsebelem. Öv, nyakban lógó zacskó, csizmatalp - volt nála pénz?
- Igen... ( nagyjából annyi volt a zsoldosnál, mintha ma lenne nálad 200 ezer Ft.
- Fegyvere.. van nála tőr?
- Igen.
- Na azt is elveszem. Utána fejjel előre belenyomom a ... ba.
- Elkezd rángatózni.
- Fogom a lábát.
- Dobj egy erőpróbát... ( az NJK is dob, de ő sok mínusszal - ilyen szituból szinte lehetetlen szabadulni... )
- OK, úgy egy perc után abbahagyja a rángatózást és a gurgulázást... elernyed.
- Tartom még egy percig, aztán ha továbbra se mozdul, belenyomom.
- Ok, nem mozdul... belenyomtad.
- Kimászok a kerítésen és elmegyek bort venni, ennyi pénzből még jófajta borból is elég sokat kapok, nemde?
- Ja. ( Tudnám mi a francra készül már megint... ezek ugyanis "nem tervezett" találkozások voltak...)
( A helyzet az volt, hogy a parti már játszott egy ideje, amikor új játékos érkezett - na őt meg hogy a fenébe meséljem be.... Az új karakter egy a mocsárvidéken rejtőzködő falucskában született.. a falut valaha szökött jobbágyok, lezüllött zsoldosok, körözött tolvajok és gonosztevők, ilyen-olyan csínytevéseik miatt keresett mutatványosok és más hasonló figurák. Az új település lakói egy darabig utazók kirablásából éltek - de elég messze kellett menni, sokat üldözték őket és ez a tevékenység nem is hozott túl sokat a konyhára. Ez jó néhány nemzedékkel ezelőt volt - azóta a falu némileg profilt váltott... Manapság országnyi területről kapják a megbízásokat - elintézendő problémák mindíg is vannak ugyebár. A gyerekeket pedig kiskoruktól kezdve készítik fel arra az életre, ami...
De asszem már láthattuk, hogy mire! :-)
Szóval jött az új karakter. Azt tudta, hogy merre ment a parti - először elindult utánuk, hogy találkozzon velük. Egy nemes vidéki kéjlakában ( pár nappal korábban itt szállt meg a parti) talált egy idős házaspárt (ők voltak a gondnokok)akik elmondták neki hogy Sinderos úr és kísérete merre mentek tovább, mit fognak tenni ... és mikorra kell visszatérniük a városba.
Az új karakter elgondolkodott a dolgon. Egyrészt rájött, hogy a partit még neki is szinte lehetetlen lesz időben megtalálni és utolérni. ( Ekkorra a parti már igen paranoiás volt és legjobb képességei szerint bujdosott...)
A feladata pedig az volt (ezzel bízta meg klánt bocsánat "a falut" Sinderos úr menyasszonyának az apukája) hogy segítsen Sinderos úrnak.
Szóval hősünk elgondolkodott a dolgon, és ahelyett hogy Sinderos urat és kíséretét próbálta volna fellelni, elindult a városba ahová Sinderos úr is készült... csak ő ugye kicsit később. ( A Montagos birtokokkal körülvett városka nem egészen pártatlan hatóságai és többségében korrupt városi őrsége nem igazán kedvezett ott a Sinderos úr túlélési esélyeinek. Ezért Sinderos úr csak akkor akart visszamenni, mikor a Királyi Bíra is ott lesz. )
Na, de ott tartottunk, hogy az új karakter mindezt megtudta a szimpatikus idős házaspártól (segítő NJK-k). Ekkor a karakter elgondolkodott azon, hogy az idős házaspár másnak is elmondhatja ugyanezt, sőt beszélhetnek akár őróla is - szóval a azonnal és minden további nélkül végzett a két derék öreggel, elrekkentette valahova a nádasba a holttestüket, és indult a Sinderos-birtokok ölelte városkába "segíteni Sinderos úr ügyének".
Na, mit talált ott mikor odaért? Hát harminc Montgos-zsoldban álló lovaskatonát...
És láss csodát: másnapra mint tudjuk, már csak huszonöt Montagos-zsoldban álló gyalogos állomásozott a városban. ( Ráadásul nem is gyanakodtak a karakterre azt hitték hogy saját soraikból lett valaki áruló ... pedig akire gyanakodtak, az egy pottyantós budi pöcegödrében rohadt. )
Ja: a karaktert a többi játékos nevezte el "mocsári rémnek".
Mert hát ugye a karakter indulásakor az megvolt hogy mit tud ( harcértékek, képességek ) sőt az is hogy honnét jött (legalábbis velem megbeszélte a játékos...) ...de neve még nem volt a karakternek. (Vagy legalábbis még senkinek nem mutatkozott be.) Meg hát a többi játékos csak a karakter "képességeit" (mármint hogy mire képes) látta, meg ugye először azt, hogy a szimpatikus idős házaspárral mit tett, aztán a Montagos-szimpatizáns városban rendezett vérengzését ...
Aznap öt zsoldos halt meg - nem a pöcegödrös eset volt az egyetlen... volt amelyiknek saját sisakjával törték ki a nyakát... volt akit hasba szúrtak a társa tőrével... sok év távlatából a nyavalya emlékszik mindre, egy dolog biztos: egyiknek se volt arra alkalma hogy támadó dobást dobjon az őket sorba gyilkoló Játszó Karakter ellen.
Lényeg hogy az új JK-t a játékosok nevezték el a karaktert Mocsári Rémnek ... csakis tettei és a dolgokhoz való hozzáállása miatt.
Pedig soha nem ölt szórakozásból vagy élvezetből... csak azért ölt mert szükségesnek látta vagy mert megfizették érte.
bye
Sics
ps: KLM maestró lehet hogy jobban emlékezik ezekre a dolgokra
Meseloi problemak, avagy nyafog a GM/KM/DM/storyteller/...
2010.07.13, 13:47
Kockavadász Ogre
), bar nem nyaron. Engem egyebkent lehet, hogy eppen elijesztene egy olyan figura, aki "Rpg-s arcot keresek!" feliratu poloban rohangal... 
), de ezerszer többet lehet tanulni egy másik játékostól vagy mesélőtől a szerepjátékról, mesélésről.
(/OFF)
).