Ugrás a tartalomra
Dragon
LFG.HU Fórum
Wiseman

Hajók#2


PD

Ajánlott hozzászólások

PD
Kezdés dátuma
Kezdés dátuma

Orosz stretégiai erők helyzete, ugyanarról az oldalról

 

http://mdb.cast.ru/mdb/1-2004/raf/tfotrsf/

 

Egy-két nagyságrendfed jobb, mint a felszíni flotta. A cikk csak az SSBN-ekkel és az SLBM-ekkel folgalkozik. Az orosz flotta nagyjából két tengeralattjárót tud egy időben a tengeren tartani, de a rakéták kilőhetők egy kikötőben veszteglő hajóról is.

 

Delta III/Kalmar: 11 hajó, ebből 6 OK, de a közeljövőben kivonják a szolgálatból az R-29/SS-N-18 rakéták életkora miatt.

Delta IV/Delfin: hat-hét, viszonylag jó állapotban, 2016-ig bírják. A rekétarendszer (R-29RM/SS-N-23) felújítását is tervezik

 

Typhoon/Akula: 5+1 hajó. A legnagyobb baj az ukrán gyártású rakéták (R-39/SS-N-20) rövid élettartama. A felváltására tervezett rakéta fejlesztését, valszeg politikai okokból abbahagyták. A két legújabb várhatóan szolgálatban marad. A +1-hez tervezik az új rakétarendszert, és ezt használják a kísérletekhez is. Ha nem lesznek átépítve, mind a többi öt hajót ki fogják vonni.

 

Projekt 955 Borei: A Yurij Dolgorukij építés alatt, szolgálatba állítás 2006 vagy előbb. A probléma, hogy ez a tengeralattjáró is a kifejlesztés alatt álló rakétát használná, amivel még vannak probémák. A tervekben két újabb hajó szerepel, 2009 és 2010-es üzembe állítással (2012?).

 

Az új rakétarendszer: Bulava-30, A Moszkvai Hőtechnológiai Intézet fejleszti, 2004 decemberében ezt tesztelték. A Topol-M-en alapul, és csak orosz rendszereket használ. És nem lehet róla semmit se tudni - ami adatot találtam róla az interneten, az nagyon kevés és szerintem téves.

 

2015-ben az oroszoknak a tervek szerint 6 Delta-IV, 1 Typhoon és 3 Borei osztályú SSBN-ük lesz szolgálatban.

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Laci_bacsi
Kelt:
Kelt:

Csecse:

 

már megvan.

De, amint látom, Te jó vásárt csináltál vele. :aboci:

Kezdő áron elvitted, és még a postaköltséggel is belül vagy az 5 fonton.

 

Nekem anno kb. a négyszeresébe került a beszerzése.

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Londonercsecse
Kelt:
Kelt:

Szia!

 

 

Ja, 4.85-be lesz, vagyis 1750 Ft korul :sor:))

 

udv, csecse

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Taky
Kelt:
Kelt: (szerkesztett)

Véletlenül bukkantam erre a lapra, amelyen K. u. K. csatacirkáló tervek is szerepelnek.Eddig nem tudtam róla, hogy ilyen hajók tervei is szóba kerültek a Monarchia haditengerészeténél, bár az akkori hajóépítési irányzatokat tekintve némiképp érthető.

 

http://www.bobhenneman.info/AustriaHungary.htm

 

Laci bacsi anyagi helyzetemet áttértékelve most már érdekelne a '19-es Jane's.

Egyébbként az Iowa páncélzatának adataiból még mindig minha hiányoznának a tornyok értékei :felvon: :titok:

 

 

Taky

szerkesztette : Taky
Link a témához
Megosztás más oldalakon

Londonercsecse
Kelt:
Kelt:

Hajnali 03.14?

 

Hm...

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Taky
Kelt:
Kelt:

2:14 ! Egyébbként mivel délután dolgoztam, és csak 23 óra környékén érek haza nem olyan nagy dolog eddig fent lenni. Délelőtt pedíg kilőve ->még mindíg dial-up :aboci:

 

Taky

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Laci_bacsi
Kelt:
Kelt:

Taky,

 

eddig nekem sem szúrt szemet a Monarchia csatacirkáló tervei, holott azért szoktam böngészni azt a weblapot.

 

Ahogy már korábban megírták, mivel a csatacirkáló méretben és fegyverzetben hasonló egy dreadnought-hoz, elkerülhetetlen volt, hogy előbb-utóbb beillesszék a csatasorba, azaz az ütközetvívó/ütközetledöntő erők közé.

Jütland bebizonyította, hogy a csatacirkálók mégsem olyan kemény legények, mint amilyennek látszanak, és talán nem feltétlenül kellene nekiereszteni őket a csatahajóknak.

 

Őszintén szólva nem igazán értem, mire lett volna jó a Monarchiának csatacirkáló.

Tudjuk, hogy gyakorlatilag be voltak szorítva az Adriára, bár ők gondolom, úgy mondták volna, hogy kiszorították onnan az antant erőit. Szerintem az Adria nem olyan méretű, ahol számított volna a csatacirkáló nagyobb sebessége. Nem tudok elképzelni olyan feladatot sem, amelyhez ott egy csatahajó kevésbé lett volna megfelelőbb, mint egy csatacirkáló. Pláne, hogy nagyobb egységeit az antant kivonta onnan.

Ha esetleg az lett volna az ok, hogy egy csatacirkáló olcsóbb, mint egy dreadnought és így jobban megéri, hát ez sem igaz. A csatacirkálók nagyjából ugyanannyiba kerültek, mint egy dreadnought, sőt, néha még többe.

 

 

Az IOWA-ról: én sem láttam semmi ilyen adatot, csak úgy, mint fegyverzet össztömege, ami 3100 és 3300 tonna körül mozog.

Az IOWA-k egy tornya 1700 tonna. Ebben, gondolom, benne van a barbetta (páncél)tömege is. A fegyverzet össztömegében pedig nyilván benne van a közepes és könnyű tüzérség is.

A dolog úgy oldható fel, hogy a barbetták tömege a páncélzathoz számít, a fegyverzet tömegébe pedig csak a lövegtér, és az azt védő páncél számít bele.

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Londonercsecse
Kelt:
Kelt:

Latom Taky. Te is osszeakadtal eMM-el az Index forumon...Mint Laci bacsi vagy En... :aaaaa: :aaaaa:

 

Kaptam ma par konyvet: Az egyik nagyon allat: Christy Campbell-Air War Pacific-The fight for supremacy in the far east 1937-45. Assszony 3 fontert vette! Jo allapotban van, pont a tema ami legjobban erdekel.. ;)

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Vendég edesviz
Kelt:
Kelt:

Tisztelt Laci bácsi uj mocó vagyok a fedélzezten,

de a cirkáló, csata-nehéz cirkáló bevetése sorhajó-dreadneaught ellen, csak abban az esetben esélyes, ha ellenfelünk löveg számbeli hatrányban van azaz sulyos sérülés érte. Tehát gyors hajó, ami lehet elövédben, felderitő pozocióban, megadhatja a kegyelemdöfést, és a nagy gyarmatbirodalom távoli zugaiban is nyujt valami erőt, ahová lassabb sebességgel gazdaságosabban tudom elküldeni.

 

A Monarchia haditengerészeti fejlesztései javarészt az ellenfelek követéséből, hosszasabb politikai unszolásra következett be, Inkább védelmi jellegü harcokra készültek fel. Végül is az Adriát többszörös tulerővel szemben is tartották. Közel 1000 km partot, és a szigeteket. Nem lévén gyarmatok. nem volt kitelepitett flottabázis, ahova olcsón kell valamit telepiteni. A leghasznosabb hajók az elszámolásnal, a rombolók, tengeralattjárók, gyorscirkálók és a tengerészeti repülök voltak. A dreadnaugthok, arra voltak jók, hogy visszatartsák az antantot az otrantói szoros mögött. Ha Olaszország betartotta volna szövetségesi igéreteit, akkor német nehézcirkálók lettek volna a kötelékekben. Lásd Goeben esetét. Málta, dél Francia Partok, Szuez, Gibraltár, Alexandria lettek volna a célpontok. A német -olasz hajókkal együtt a tudás, és a kitartás kérdése lett volna. Igy egy macska egér harc volt, amit hősiesen álltak. Ja a csatacirkálóra való kazánokkal se nagyon rendelkeztek.

 

 

Édesviz

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Londonercsecse
Kelt:
Kelt:

Szia!

 

Udv a fedelzeten!

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Taky
Kelt:
Kelt:

Az Adrián én sem látom sok értelmét a csatacirkálónak, csak az akkori hajóépítési divat része lehetett.

Meglep, hogy van valami amiről ezen időszakban nem tudsz :aaaaa:

 

Ez az Iowa esetében nem egészen egyértelmű, hiszen a B toronynak, amennyiben követem ezt a logikát nehezebbnek kellene lennie a kiemelkedő barbetta miatt ! Ennek ellenére egy tömeg van csak megadva.

 

Csescse, van amit nem lehet kihagyni, bár utólag nem tartom olyan jó ötletnek, mivel ennyi erővel akár a tengerfenéknek is írhatnék, ő meg elvan a saját kis fantáziavilágában ;)

 

edesviz: üdv a fedélzeten.

Bár Laci bacsinak címezted, de én is válaszolnék hozzászólásodra.

A három cirkáló kategóriát nem szabad ennél a kérdéskörnél összevonni, különösképpen a csatacirkáló esetében igaz ez. A csatacirkálónak igazán veszélyes ellenfélnek csak a dreadnought kategóriájú hajót tekinthetjük, a sorhajóknak, hacsak a csatacirkálónál nincs valami vezetési, vagy mechanikai probléma nem siok esélye van.A sorhajó nem egyenlő a dreadnoughtal, és eleve lövegszám hátrányból indul (max. 4 db a főtüzérsége)

Amennyiben Olaszország a központi hatalmak oldalán lép be a háborúba abban az esetben a Monarchia egységei olasz kikötőkből operáltak volna, de számottevő német erő nem jött volna a térségbe. Ezt nehéz is lett volna végrehajtani, ha nem közel lehetetlen.

A csatacirkáló esetében nem a kazánok, hanem a gőzturbinák a probléma forrásai, bár lényegesen nem különböztek a dreadnoughtokon használtaktól.

 

Ui: Laci bacsi U2U ment !

 

Taky

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Laci_bacsi
Kelt:
Kelt:

Csecse:

 

OFF:

 

És ne feledkezzünk meg a mi Oscarunkról sem, aki szintén tengelyt akasztott eMM barátunkkal. Amikor én csaptam össze vele, akkor még rá lehetett volna fogni, hogy lehet, hogy én vagyok a hülye. Aztán amikor Oscar is összepattant vele, akkor már gyanús volt a dolog. Majd amikor Csecse is, akkor azt gondoltam: ez az eMM nem komoly ember. És amikor utánanéztem, hogy Taky is mit csörtézett vele, akkor meg az jutott eszembe: vagy mi négyen vagyunk a hülyék, vagy ő. Ismerve Titeket, nyilvánvaló volt, hogy nem mi vagyunk azok.

Érdekes egyébként, hogy nincs olyan fórum, amelyben ne tűnt volna fel eddig eMM. Emberünk nagyon osztja az észt. Ennél jobban már csak kötözködni szeret.

 

ON:

 

Szülinapod volt, hogy az asszony Neked önként szakkönyveket vett? Szerintem megpróbálkozhatnál az évi többszöri szülinappal is, hátha bejön. Mit lehet tudni? ;)

 

 

 

Taky:

 

Attól tartok, az IOWA tömegadatai még mindig nem elég pontosak. A B torony magasabb barbettája nekem is szemet szúrt, sajnos maximum csak pontatlanul becsülni tudnám, hogy az milyen tömegű lehet.

A legnagyobb gond az, hogy hivatalosan mi számított hozzá a páncélsúlyhoz, mi a hajótesthez, és mi a fegyverzethez. Úgy gondolom, a páncélsúly mellett a hajótest és a fegyverzet tömegéből is van, ami a védelemhez tartozik.

Megpróbálok majd utánaérdeklődni nálam okosabb embereknél.

 

Én örülnék a legjobban, ha nem tudnának újat mondani nekem a dreadnought/csatacirkáló témában, de sajnos tudásom még messze nem elegendő.

Veszélyes dolog csak azért csinálni valami baromira drága dolgot, mert az divatos. Hülyeség lenne tőlem a fodrásznál csináltatni egy baromira drága hajat, ha kopasz vagyok, kevés a pénzem, és a frizura nem is állna jól.

 

 

 

Édesvíz:

 

Üdvözlünk a hajózás iránt érdeklődő remek fickóknál. Remélhetőleg minél többször fogod látogatni ezt a topicot, és minél több eszmecserének leszel aktív részese.

 

Bár Taky előttem is jól leírta a lényeget, én is kissé pontosítanék.

Nehézcirkáló az első világháború idején még nem létezett. A cirkálók kategóriái az évtizedekkel változtak.

Az én meglátásom szerint az első világháború környékén a következő kategóriái léteztek:

-Kiscirkáló (vagy védett cirkáló)

(-Nagycirkáló)

-Páncélos cirkáló

-Csatacirkáló

(-Nagy kiscirkáló, ha a COURAGEOUS-t, a GLORIUOS-t és a FURIOUS-t az angol besorolás szerint különválasztjuk a csatacirkálóktól)

 

A nehézcirkáló és könnyűcirkáló kategóriákat a két világháború között határozták meg, ezért én ezeket a kifejezéseket nem használom a - mondjuk - 1920, vagy talán 1925 előtt épült cirkálókra.

Mint írtam, a csatacirkáló gyakorlatilag kilógott a cirkálók sorából, és dreadnought-okkal való összemérhetőségük miatt inkább a nehéz hadihajók közé sorolták, és úgy is kezelték őket (néha ezért meg is fizettek).

A csatacirkáló, pont a dreadnought-okhoz való hasonlósága miatt keresztbe lenyelte volna a páncélos cirkálót és a tőle lefelé lévő összes felszíni hajóegységet. A sorhajó sem okozott volna neki komoly gondot, ha csak nem nagy a túlerő vele szemben. 1 az 1 ellen esetén a sorhajóra nem fogadnék, 2 az 1 ellen esetén még mindig bízom a csatacirkálóban, 3 az 1 ellen, vagy rosszabb arány esetén már inkább a sorhajókra tenném a pénzem.

 

Jól írtad, a cirkálók fő feladata a távoli gyarmatokkal, kereskedelmi telepekkel való kapcsolattartás, a kereskedelmi hajók ellenőrzése-elfogása-megsemmisítse, a flották előtti felderítés, a flotta nagy hajóegységeinek biztosítása, romboló-flotillák vezetése, sérült/süllyedőfélben lévő hajók kivégzése és még néhány, amit nem soroltam fel, mert eszembe sem jut, vagy mert nem gondoltam rá.

Elvileg a csatacirkáló, mint a páncélos cirkáló utódja, is hasonló feladatkörre lett szánva, azzal a különbséggel, hogy nem feltétlenül kell elmenekülnie, ha egy "ütközetvívó" páncélossal akad össze. Aztán a nehézágyúk kísértése végül a csatacirkálót is ezek közé sodorta.

 

Az "ütközetvívó" hajó a sorhajó, majd utódja, a dreadnought. Ha csatába mennék, inkább egy csatahajón tenném, mint egy csatacirkálón. Nem azért, mert egy csatacirkáló nem tudna elsüllyeszteni egy csatahajót. El tudna, kis- vagy nagy szerencsével, vagy sok ügyességgel. De inkább egy BMW-vel mennék autózni, mint egy olyan Suzuki Swift-tel, amelybe beletettek egy BMW motort.

 

Egy csatacirkálónál a védelem (és esetleg a fegyverzet) rovására a sebességet erősítették. Ez több kazánt és/vagy erősebb hajógépeket igényelt. Az erősebb gépek valószínűleg többet is fogyasztanak. Én úgy tudom, hogy a jó minőségű szénből való készlet szükössége is korlátozta a Monarchia flottájának működését.

Képzeljük, mi lett volna, ha még csatacirkálókat is kell etetni a kevés szénből (vö: a brit TIGER csatacirkálónak volt a legnagyobb széntároló kapacitása az angol flottánál, de nem volt nagyobb hatótávolsága, mert a legtöbbet is fogyaszott).

 

 

Lehet, hogy megköveztek érte, de én a Monarchia világháborús helyzetét a következőképp látom:

 

Bent vagyok egy teremben, amelynek az ajtaja be van csukva. Az ejtó előtt két fegyveres őr áll, és vigyáz rám. Bent a szobában pedig, a sarokban egy széken egy ember ül.

Nem fenyet veszély a sarokban ülő embertől, sem a két kinti őrtől, akik nem akarnak bejönni, csak bent tartanak a szobában. Én ott szabadon mozoghatok, de azért a biztonság kedvéért nem közelítem meg túlságosan a sarokban ülő embert.

A helyzetem nem túl jó, mert nem nagyon tudok kimenni, tehát szobafogságban vagyok, de azért nem is olyan rossz, mert nem akar senki megverni.

 

Az antant azonban szerintem nem akart nagyon behajózni az Adriára, főleg miután a tenger fenekére küldték néhány nagyobb hajóegységét. Az Otrantói tengerzár is inkább a kitörés meggátolására szolgált. Jobb volt az Adrián tartani a K.u.K tengerészetet, mint hajkurászni őket a Földközi-tengeren.

Nem akarom lebecsülni a Monarchia flottáját. Sőt, azt mondom, hogy ha nagyobb olasz, vagy francia hajóegységek törtek volna be az Adriára, azonos erőviszonyok mellett esélye lett volna a győzelemre az osztrák-magyar hajóknak.

 

Ha az olaszok tartják a szerződésekben vállaltakat és a Központi Hatalmak oldalára állnak, akkor sem lehetett volna számítani német erősítések érkezésére.

A GOEBEN inkább hazatért volna, ha tud, de csak kelet felé volt szabad az út. Osztrák-magyar kikötőbe nem mehetett volna, mert akkor a Monarchia még nem állt hadiállapotban sem Franciaországgal, sem Angliával. Ha beengedik a németeket, akkor azonnal hadüzenetet kapnak a britektől és valószínűleg a franciáktól is.

A németek azért sem küldtek volna hajókat a Mediterraneumba, mert ők az összes fellelhető távcsővel az Északi-tengert figyelték, ugyanis meg voltak róla győződve, hogy a britek azonnal támadnak. A britek nagyjából ugyanannyi Dreadnought-mintájú hajóval rendelkeztek az Anglia körüli vizeken, a németeknek ezért minden hajójukra szükségük volt otthon.

 

Ha az olaszok nem az antant mellé állnak, akkor az olasz flotta is a Monarchia parancsnoksága alá kerül, erre megállapodás volt. Akkor pedig a franciák kínos helyzetbe kerülnek, mert nehéz dolguk lett volna az olasz-osztrák-magyar flottával szemben (1914 végén 4 francia dreadnought 3-3 olasz, ill. osztrák-magyar csatahajóval szemben).

Valószínűleg a britek sem küldtek volna segítséget a franciáknak, mert egyrészt a Mediterraneum védelme a franciák dolga volt (a franciák atlanti partjáé meg a briteké), másrészt a britek meg attól féltek, hogy a németek rontanak rájuk azonnal.

Link a témához
Megosztás más oldalakon

KLM
Kelt:
Kelt:

Hali!

 

Adria és csatacirkáló:

Nos, a tervek mind 30.000 tonnától felfelé szólnak, ami

inkább ábrándozás, mint realitás a Monarchia részéről,

de egy 15000 tonna körüli, 30 csomós, mondjuk 6*24-es

csatacirkálóosztály igencsak izgalmassá tette volna mondjuk

az otrantói tengerzár életét... ;)

 

Jut eszembe, a zártörési kísérletek között volt olyan, ami

tengeralattjárókkal akarta megtámadni a zártörésből hazafelé

tartó saját erőket üldöző antant köteléket?

 

Adios

KLM

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Londonercsecse
Kelt:
Kelt:

Sziasztok!

 

 

Ja, tortenetesen szulinapom volt, s kaptam 3 szakkonyvet a Zsuzsatol, ott van a palyan mindegyik, meg £20-ot konyvasarlas celjara, s meg a szomszedtol (biro) is kapta egy £20-os konyvutalvanyt!!

Most el vagyok latva egy darabig!

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Vendég edesviz
Kelt:
Kelt:

Sziasztok,

 

A Monarchia haditengerészetéhez, annyit, az 1914-es események még váratlanul érték, Zenta és Távolkelet(?), de az Olasz belépés már nem. Az Adriai kikötőket, a legdéliebbektől eltekintve egy elővágássáal, annak rendje módja szerint végig pucolták, a célok között szerepelt a parti vasut is. Talán még a legnagyobb hajók ágyujait is bevetették. Az összes betörő hajót-hajócsoportot megtámadták, és visszavonulásra késztették. A szemben levő erök vesztesége összemérhető a

KUK flottáéval. Mármint ugy, hogy nagyobb volt. Akció rádiusz problémák miatt nem volt értelme felszini hajókat kivinni az Otrantói szoroson akkora tulerővel szemben.

 

 

Édesviz

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Taky
Kelt:
Kelt:

edesviz, csak nagyobb lehetett az olasz veszteség, mivel tudtommal a K. u. K. flotta nem vesztett egységet.Az 1915 május 23-i akcióban a Szent István kivételével, mivel csak ezen év dec. 13-án vették átt, a partvédők kivételével mindegyik csatahajó részt vett.

Hogy lehet egy tengerészetnél valamit 13-án áttvenni ? -Suttora után szabadon- :)

 

KLM szvsz amennyiben építettek volna csatacirkálót min 30,5 cm űrméretű főtüzérséggel, hiszen esetleg az ellenséges csatahajókkal is fel kellett volna vennie a harcot, és ekkor már erre a célra a 24 cm túlhaladott volt.

A 30000t vízkiszorítású hajó építésére egyáltalán volt alkalmas dokk ? Különös tekintettel a hajó hosszára, amely a csatacirkálónál az arányok miatt nagyobb, mint egy hasonló vízkiszorítású csatahajóé.

 

Laci bacsi akkor az Iowa témája marad egyenlőre annyiban, hogy jó sok páncél van rajta, és ezt nagyon jól elosztották :) :) :D

 

OFF:

 

Nálatok is azt történt, hogy egyszer csak eltűnt eMM ? Vagy ez csak vihar előtti csend ?

Az igazat megvallva már egy kicsit untam, a sorozatgyártáshoz, és logisztikához nem sok lövése volt. Tervezzük meg, legyen anyag hozzá (honnan?) és ezzel lezárta :sor:

 

Taky

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Sics
Kelt:
Kelt:

Üdv !

 

Rémlik valami, csak nem tudom honnan... valami páncélzatokat összehasonlítgató cikk volt a neten - azt fejtegette többek közt, hogy az amcsiknak az Iowákon is alkalmazott vasa jobb volt, mint amit a Bismarc hodott - annál meg sokkal jobb, ami a Hood-on és kortársain előfordulhatott.

 

bye

Sics

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Laci_bacsi
Kelt:
Kelt:

Csecse:

 

Akkor megint van némi nemes célra fordítható pénzmagod.

 

Az én tapasztalatom szerint egy dolog rosszabb annál, ha nincs pénzed könyvre: ha a nem tudod eldönteni, hogy milyen könyve(ket) vegyél a pénzedből. Ugye annyi sosem lesz, hogy mindet megvedd; ha emellett döntesz, akkor az fog hiányozni, ha pedig amellett, akkor meg ez.

 

 

 

Edesviz:

 

Az olasz partmenti vasútvonalak megrongálásával több héttel késleltették az olasz csapatok Isonzói frontra való eljuttatását, és ez sokat számított a számbeli hátrányban lévő osztrák-magyar csapatoknak, akik erősíteni tudták a védelmüket.

 

 

 

Taky:

 

OFF:

 

Sínen van a dolog. Pontosabban már vízre is van bocsátva.

 

 

Nekem sajnos nem volt ilyen szerencsém eMM-mel. Nálunk röpködtek a gránátok. Amikor már azzal jött, hogy kőgazdag közalkalmazott vagyok, aki a népen élősködik, akkor ideje volt abbahagyni. Főleg, hogy látszott, mindenképpen azt akarja, hogy az övé legyen az utolsó szó.

Szun Ce írta, hogy a jó hadvezér tudja, hogy mikor harcoljon, és mikor ne.

 

Úgyhogy ráhagytam.

 

 

Igazából abban az emberben az bosszant fel, hogy néha csak azért ír egy hozzászólást, hogy hozzászóljon. Azzal nem viszi előre a topic témáját.

 

ON:

 

 

Szerintem is kicsi lett volna a 24-es löveg. Maximum az Adria viszonylagos kicsisége indokolhatta volna.

Ha jól emlékszem, a tervek 1915-16-17-ben születtek. Akkor már a 30,5-ös sem számított elégségesnek, de még elment. A németek, akik kitartottak a 28-asok, majd a 30,5-ösök mellett, már 1913-ban döntöttek a 38-as ágyú kifejlesztéséről és majdani alkalmazásáról.

 

1915-ben:

Anglia: 38,1 cm

USA: 35,6 cm

Japán: 35,6 cm

Franciaország: 34 cm

 

Valószínűleg unaloműzőnek dolgoztatták ki a tervezőkkel. Feltételezem, a Monarchiában is felmerültek bizonyos korlátozó tényezők, mint a briteknél, vagy az amerikaiaknál.

 

 

Az még érdekes kérdés, hogy ha az olaszok a Központi Hatalmakhoz állnak, és netén ki is tartanak néhány évig, az hogyan befolyásolta volna az érdekelt felek hajóépítését.

Talán akkor nem a DUNQUERQUE-ek lettek volna az első négylöveges toronnyal ellátott nehéz hadihajók. Bár ahhoz fel kellett volna pörgetni a hagyományosan lassú francia hajóépítési tempót.

Ha a franciák aktivizálják magukat, akkor az olaszok is és talán a Monarchia is rákapcsolt volna.

Bár ez is csak egy "Mi lett volna, ha...?"

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Oscar
Kelt:
Kelt:

Udv az Uraknak!

 

Epp Becsben rontom a levegot es vegzek egy kis felderitest az aprilisi latogatashoz, de nem birtam tovabb, muszaj volt belesnem a topikba.... :D

 

Az eMM-mel folytatott vitaban az volt a bajom, hogy nem birtam rajonni, hogy mit kepvisel/mond, illetve bekapcsolta a csak olvasas uzemmodot...

 

Monarchia csatacirkalo tervek:

Nem tudom Ti is eszrevettetek-e, vagy csak az en szemem kaprazik, szerintem mindegyik variacio azonos testre keszult, ami raadasul engem emlekeztet a nemet csatacirkalok hajotestere - nincs nalam semmi anyag, de erdemes lenne osszevetni pl. a Szent Istvan tervevel! Lehet, hogy esetleg egy nemet hajogyarban keszulo test atadas merult fel? (Es a remhirterjesztoket lelovik, ugye?)

 

Szvsz a csatacirkalo otlet nem olyan hulyeseg (Monarchia), a hires zartoro akcio idejen a Sankt Georg rohant teljes gozzel a Novara-csoport segitsegere, messze megelozve a tobbi hajot, de meg igy sem ert oda idoben - na, most, ha lett volna egy erosebb es gyorsabb egyseg...

 

Udv

folyt. kov. nehany nap mulva...

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Laci_bacsi
Kelt:
Kelt:

Igazad van, Oscar, tényleg.

Kissé SEYDLITZ-szerű a hajótest. Még a tandem kormánylapátok is megvannak.

Pont ezért lehet, hogy a weblap készítője egy német hajótest rajzát használta fel az illusztráláshoz, melynél nyilván a fegyverzet elhelyezésének bemutatása a cél.

Az 1905-ös DREADNOUGHT-változatok illusztrálásához én is a NEPTUNE hajótestének, illetve az ERIN lövegtornyainak rajzát használtam fel.

 

Egy félkész hajótestet nem hiszem, hogy nagyon könnyen el tudtak volna juttatni az Adriára egy monarchiai hajógyárba. Még békében sem, pláne háborúban.

Szerintem szárazföldön a hajótesthez szükséges fémanyag szállítása sem lehet leányálom. Meg aztán a németeknek is kellett a fém, nem biztos, hogy adtak volna a Monarchiának.

 

Az szentigaz, hogy 30 csomóval gyorsabban oda lehet érni mindenhova.

Viszont a tervek között a legrövidebb változat is 220 méteres hajótesttel számol, amely majdnem 70 méterrel hosszabb, mint a TEGETTHOFF-ok. :titok:

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Taky
Kelt:
Kelt:

Csatacirkáló terveinél esetleg az is közrejátszhatott, hogy konzultáltak a német tervezőkkel, és így lett ez az alak.

Méretnél én is furcsáltam, hol akarták megépíteni ? Tudtommal a német módszert kellett volna követniük ez esetben, a új dokkokat/sólyákat építeni, vagy a meglévőket bővíteni jelentősen.

 

Fém előállítás szempontjából elég gyérül állt a Monarchia, mivel a háború vége felé az ágyúanyag pótlása is nehézkes volt, nemritkán erősen elhasználódott, kopott emiatt meglehetősen pontatlan tüzérségi eszközt használtak.

 

Oscar szvsz a nagyobb sebesség sem segített volna sokkal többet a Novara-csoport esetében, mivel az antant erőknek a Sankt Georg látvány a is több volt mint elég a rugalmas elszakadás megkezdéséhez :titok:

 

Taky

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Laci_bacsi
Kelt:
Kelt: (szerkesztett)

Valahol azt olvastam, hogy az ERSATZ MONARCH-oknál a németek 35 cm-s ágyúját akarták használni, szabványosítva a gránátokat.

Bár a páncél mellett a löveg elkészítése a legidőigényesebb munka. Nem hiszem, hogy a németek a saját kapacitásukat akarták volna felhasználni, hogy legyártsák a páncélosokhoz való ágyúcsöveket.

 

Még az angolok sem vágtak bele a hajógyári létesítmények bővítésébe. És még a kikötői létesítményeket is bővíteni kellett volna, hogy a csatacirkálók elférjenek bennük.

 

 

Urak,

 

ma van a 90. évfordulója a Dogger Bank-i ütközetnek, ami azért is jelentős, mert itt csaptak össze először DREADNOUGHT-mintájú hadihajók. :(

szerkesztette : Laci bacsi
Link a témához
Megosztás más oldalakon

Londonercsecse
Kelt:
Kelt: (szerkesztett)

http://www.origo.hu/itthon/20050124hadihajovasar.html

 

Azert jo, hogy nem az ocskasokhoz kerultek!

szerkesztette : Londonercsecse
Link a témához
Megosztás más oldalakon

Taky
Kelt:
Kelt:

Laci bacsi, az ESATZ MONARCH osztály Skoda gyártású lövegekkel épült volna, a lövegekből kb. 4 db elkészült, amelyeket szárazföldi tüzérségként használtak.

Állítólag egy oszták cég vízi vidámparkot építene Pulában, amelynek része lenne egy olyan vízalatti kávézó, amelyből a Viribus Unitis maradványait nézheti a kedves vendég.

 

Apropó, mennyi lehet még a hajóból lent ? Úgy emlékszem emeltek ki belőle valamennyi anyagot.

 

taky

Link a témához
Megosztás más oldalakon

Hozz létre egy felhasználói fiókot, vagy jelentkezz be

Megjegyzés írásához felhasználói fiók kell

Fiók létrehozása

Regisztrálj egy új felhasználói fiókot közösségünkben.

Új felhasználói fiók létrehozása

Belépés

Van már felhasználói fiókod? Lépj be itt.

Lépj be

Magazin

Az LFG.HU az RPG.HU jogutódja. Az RPG.HU a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által jegyzett magazin. Nyilvántartási szám: 3.4.1.1467/1999.

© Copyright 1997-2010 RPG.HU, 2010-2021 LFG.HU - Minden jog fenntartva

Kik vagyunk

LFG: Looking For Group - csapatkeresés közös játékhoz. Az RPG-s rövidítés azonban nemcsak szerepjátékos csapatoknak szól. Oldalunk a kártyák, társasok kedvelőitől az SF-F irodalom szerelmesein át minden játékosnak szól.

×
×
  • Újat készíteni...